Batthyány László

Boldog Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos – az Otthon névadója

Dunakilitiben született 1870. –án, meghalt Bécsben 1931. -én) magyar főnemes, a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az

Ifjúkora

Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf németújvári Batthyány József (1836–1897), császári és királyi kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, a Lipótrend lovagja, a magyar főrendiház örökös tagja, anyja, gróf németújvári Batthyány Ludovika (1843–1882). Batthyány László hatodik gyermekként jött a világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, evangélikus lett, hogy újból megházasodhasson, miután megismerte gróf göncruszkai Kornis Antóniát (1835–1917), akivel végül 1879. május 21-én kötött házasságot. Édesanyja, gróf Batthyány Ludovika, fiatalon halt meg, amikor László még csak tizenkét éves volt. Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte a Bécsi Egyetemen különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Életének e zavaros időszakában egy felületes kapcsolatából leánya született, akiről élete végéig gondoskodott. Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/3″][vc_column_text]Házassága és gyermekei

Orvosi tanulmányai időszakában ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel („Misl”-lel), akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. Rendkívül boldog házasságukból 12 gyerek született.[/vc_column_text][vc_single_image image=”111″ alignment=”center”][/vc_column][vc_column width=”1/3″][vc_column_text]Orvosi tevékenysége és hercegi cím

Szombathely Oladi lakótelepén a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emelt templom. Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben. Folyamatosan továbbképezte magát, először sebészorvosi, majd szemészorvosi képesítést szerzett. 1914-ben távoli unokabátyja, herceg németújvári Batthyány Ödön (1826–1914), a 6. Batthyány-Strattmann herceg, gyermekek nélkül hunyt el; halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet mint a legközelebbi illetékes férfi Batthyány családbeli. A legközelebbi közös Batthyány felmenőjük, gróf németújvári Batthyány Ádám (1610–1659), császári és királyi kamarás, aki az első Batthyány-Strattmann hercegnek, Batthyány Károly Józsefnek (1698–1772) a nagyapja volt. 1915-től, gróf Batthyány László, a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett. Ekkor családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti rendelőt rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, gyógyszert is ingyen adott nekik, így a „szegények orvosaként” vált ismertté. 1921-ben tragédia sújtotta a családot, amikor legidősebb fiuk, gróf Batthyány Ödön, mindössze 21 évesen elhunyt.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Halála és leszármazottjai

59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg nála, és a bécsi Löw-szanatóriumba került. Itt halt meg 14 havi szenvedés után, 1931. január 22-én. A burgenlandi Németújváron temették el, a Batthyány család kriptájában, az ottani ferences kolostorban. (Ez a második legnagyobb családi kripta Ausztriában a bécsi császári kripta után.) Halála után másodszülött fia, gróf Batthyány László (Köpcsény, 1904. június 23. – Bécs, 1966. március 28.), diplomás mérnök, az Aranygyapjas rend lovagja, máltai lovag, Vas vármegye örökös főispánja, a felsőház örökös tagja, pápai titkos kamarás megörökölte apjának hercegi címét és ezzel a 8. Batthyány-Strattmann herceg lett. Tőle feleségének, herceg Antoinette zu Windisch-Grätz asszonynak született fia, gróf Batthyány László (Budapest, 1938. március 26. – Bécs, 2015. február 14.), máltai lovag, pápai titkos kamarás, aki apja halála után lett a 9. Batthyány-Strattman herceg. 2015-től a fia, gróf Batthyány László (Bécs, 1970. július 9.), máltai lovag lett a 10. Batthyány-Strattmann herceg.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Emlékezete

Szülőfalujában, Dunakilitin elevenen él a boldog doktor tisztelete: A Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templomban egy színes üvegablak őrzi emlékezetét, illetve a könnyebb megközelíthetőség végett a bejárat melletti oldalfülkében kapott helyet a Batthyány-oltár (a szent életű doktor mellszobra és ereklyéje) 2010-ben. A dunakiliti általános iskola a boldog doktor születésének 120. évfordulója (1990) alkalmából vette fel annak nevét. A kastélykertben is található egy mellszobra 2003 óta. 2019-ben a kastélyiskolához vezető út megszépült, a Batthyány sétány nevet kapta. A község Batthyány-napjai: március 23. és október 28. A szintén Szigetközben lévő püski Szent György római katolikus templom nyugati üvegablakának egész alakos képe őrzi az első ábrázolását. Kanadában, Vancouverben a Szent Péter és Pál-templom üvegablaka 2007 óta őrzi ábrázolását John G. Horgan plébános jóvoltából. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának kápolnáját Erdő Péter bíboros a boldoggá avatott herceg tiszteletére szentelte fel.A dunakiliti kastély (eredetileg vadászlak), ma általános iskola. 1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente két alkalommal. Szombathely Oladi lakótelepén közadakozásból 1999. szeptember 24-én tették le a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emelt templom alapkövét, amelyet 2002. szeptember 8-án szenteltek fel. A Rákoscsaba-Újtelepi Szent Erzsébet-templom társvédőszentje. A nyíregyházi Jósa András Oktatókórhaz 6. emeleti szemészeti osztályán márványtábla, és róla elnevezett műtő őrzi emlékét.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Boldoggá avatása

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. Szent II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]